Az a helyzet, hogy ennek a bejegyzésnek már egy hete meg kellett volna jelennie itt, a blogon. Sajnos azonban az történt, hogy beütött a nyár – nálatok nem? –, és megcsúsztunk. Úgyhogy a kurtafarkú kismalac átkerült – na nem az üveghegy, hanem – a hétvége túloldalára. Cserébe olyan alaposan elmagyarázzuk, mi a brand storytelling és hogyan használd, hogy rögtön megérted majd.
A brand storytelling vagy történetmesélés csaknem annyira népszerű kifejezés, mint a SEO vagy keresőoptimalizálás, az online marketing, vagy épp a mobilbarát weboldal. A többivel szemben viszont elég egyszerűnek tűnik – csak el kell mondani a sztorid, és kész, passz. Vagy nem. A focihoz hasonlóan Magyarországon a marketinghez is 10 millió ember ért, sokan mégsem tudnak jó, illetve hatékony weboldalt létrehozni.
A történetek tanítanak, kapcsolatot teremtenek és szemléltetnek
Ezúttal az elejétől indulunk: a történetek mesélése minden embernek alapszükséglete. Történeteken keresztül ismerjük meg a világot, történeteken keresztül szocializálódunk, ismerjük meg, mi a jó és mi a rossz. Történetek révén ismerjük és értjük meg a szabályokat. A Bosszúállók például megtanítja, hogy összefogva sokkal erősebbek vagyunk, mint egyedül, a Kiskolozs, Nazskolozs (mese a Hetvenhét magyar népmeséből) arra, hogy igazán nem erkölcsös dolog a testvérünk ellen áskálódni, a Lúdas Matyiból pedig az derül ki, hogy a rossz mindig elnyeri büntetését (ezért nem érdemes rossznak lenni).
A mindennapok során persze nem ennyire nagyívű mesék kerülnek terítékre, de amikor reggel elkésel a megbeszélésedről, elmondod, hogy akkora dugó volt a Nagykörúton, hogy másfél óráig tartott, mire megtettél egy amúgy negyedórás utat. És elég jó esélyed lesz rá, hogy a tárgyalópartnered megértően bólogat, hogy igen, múlt héten ő is belefutott egy hasonló dugóba.
Mi történik, amikor valamilyen történetet mesélsz? A beszélgetőtársad fejében ilyen dolgok jelennek meg:
- „Igen, ismerem ezt az érzést!”
- „Persze, amikor én meg…”
- „Naná, én is jártam már így! Amikor…”
Sőt, nagyon is elképzelhető, hogy ezt nemcsak magában gondolja, hanem egy hasonló történet elmondásával megerősíti benned, hogy érti, miről beszélsz.
Szóval, a történetmesélés, vagy divatos kifejezéssel élve a storytelling tanít, kapcsolatot teremt, és szemléltet.
Mi köze ennek a honlapodhoz?
Jogos kérdés. Miért mesélnél sztorikat, amikor valamilyen terméket vagy szolgáltatást szeretnél eladni?
A storytelling lényege, hogy amit elmondasz, érzékletesen, beszédesen és hatékonyan közvetítse a céged értékeit, a mondanivalódat. Hogy az olvasód azt gondolja magában: „Igen, ilyennel már találkoztam, átérzem, miről beszélsz!” Nem a sztori a lényeg, hanem amit mondani akarsz vele; a történet „csupán” az eszköz.
Amikor például a weboldalszerkesztőben odáig jutsz, hogy épp kitöltenéd, miről szól a céged, gondold végig, mire lesz kíváncsi a látogatód. Arra, hogy:
- Te Minta Pál vagy, 1998-ban alapítottad a céged, és azóta összesen 123 országba utaztattad el az ügyfeleid, vagy arra, hogy
- amikor 23 évesen elutaztál Indiába, az óceán partján ülve rájöttél, hogy a lehető legtöbb embernek esélyt kellene adni arra, hogy ilyen és ehhez hasonló dolgokat éljen meg. Ezért létrehoztad az utazási irodád, és büszke vagy arra, hogy az ügyfeleid a tengerben búvárkodva láthattak teknősöket, vagy épp a Fuji tetejéről nézhették meg a napfelkeltét, esetleg egy norvég fjord partján lévő házikóban iszogatták a reggeli teájukat.
A lényeg az, hogy a honlapod látogatói el tudják képzelni, amit mondasz nekik, majd vagy azonosulni tudjanak vele, vagy a történet valamilyen vágyat keltsen bennük!
Ahogy a fentiekből látszik, a történetmesélés éppúgy működőképes egy olyan honlapon, amelyet nem frissítesz cikkekkel rendszeresen, mint egy olyan weboldalon, amelyen blogot is találsz.
Ha tehát ott tartasz, hogy el kell mondanod, ki vagy te, miért csinálod, amit csinálsz, ne fogd vissza magad, és ne légy szégyellős! Mondd el a sztoridat, meséld el, miért is vágtál bele a lovastornába vagy épp az ételszobrászatba!
Lassan a testtel!
Ahogy sokminden mással, a történetmeséléssel is okosan kell bánni. Ne vidd túlzásba, ne légy csöpögős, és ne térj el a tárgytól!
Fontold meg viszont az alábbi irányelveket:
- Fogalmazd meg, hogy kinek írsz! Kinek szánod a terméked vagy a szolgáltatásod? Ha például a nagycsaládos anyukáknak gyártasz mosószert, akkor ne magyarázd részletekbe menően az összetételét! Neki az lesz a fontos, hogy amikor a két kopé fia nyakig sárosan hazaér, akkor ne kelljen órákig sikálni a pólókat, hogy azok újra vállalhatóan nézzenek ki. És fordítva; ha nagyüzemi felhasználásra gyártasz tisztítószert, akkor van rá esély, hogy az ügyfeledet érdekelni fogja, mennyi idő alatt szakad majd el a lepedő, ha a te fehérítőd használja.
- A bullshit-generátor senki sem érdekel! Megvan a tuti sztori, amivel mindenki rád lesz majd kíváncsi? Fogalmazz tömören; ne fecsegj! Egyáltalán nem biztos, hogy szükség van még arra a nyolcadik mondatra is. Van egy aranyszabály: ha egy mondat neked nem hiányzik a szövegből, akkor az olvasónak sem fog!
- Tedd fel magadnak a kérdést: milyen típusú sztorid van? Ha egy élményekkel, cselekvéssel, akcióval teli történeted van, használj sok cselekvő igét és rövid, lényegre törő mondatokat. Ha viszont egy hangulatot, érzést mutatnál be – például, hogy milyen nálad kávézni egy hideg, borongós, latyakos február estén –, akkor a hangulatfestő és hangutánzó szavakra, a jelzőkre fektesd a hangsúlyt. Érzékeltesd, milyen az élmény, amit a vendéged kap!
- Nem mindig a szöveg a legjobb tartalom. Gondold át, hogy ezúttal hatékonyabb lehetnél-e egy képpel vagy videóval. Gondoltál már arra, miért olyan népszerűek mostanában a GIFek és a mémek? Másodpercekbe, képekbe sűrítve mondanak el teljes élményeket, érzelmeket, sztorikat. Egy gesztus, egy arckifejezés, egy mozdulat, amelyet a társadalom is legitimál, mindenkinek ismerős lesz, és mindenkiben kelt valamilyen érzelmet. A kulcsszó a sűrítés. Pillanatok alatt megérti mindenki, hogy mire gondoltál.
- És végül, de nem utolsó sorban: legyél hiteles! Senki sem fogja elhinni neked, hogy tavaly nyáron, amikor Tunéziában nyaraltál, összefutottál Luke Skywalkerrel, és dumáltatok egy jót a droidokról a két lemenő nap fényében, a buckalakók társaságában…
A tuti példa
És ahogy az elején megígértük, jöjjön a történetmesélés mintája.
Ismered G. I. Joe figuráját? A kemény akcióhőst, amelynek apró műanyagfigurájára a legtöbb fiúgyerek halálosan vágyott? A G. I. Joe – legalábbis Neil Patel szerint – minden idők egyik legjobb tartalommarketinges példája.
G. I. Joe kicsi műanyagfigurája már korábban is létezett, de nem egészen teljesített az elvárásoknak megfelelően. 1982-ben ezért a Marvel és Hasbro kiadták a “G.I. Joe – Egy valódi amerikai hős!” című képregényt. A nagy cél az volt, hogy hátteret, átélhető, átérezhető, vágyak tárgyává alakuló sztorit adjanak a szuperkatonának.
Ez annyira jól sikerült, hogy az első, két rövid történetet tartalmazó képregény megjelenését követő 2 hónapon belül az 5 és 12 év közötti fiúk 20 százalékának volt már legalább 2 vagy annál több G. I. Joe figurája! 7 év alatt pedig azt is elérték, hogy a sorozat a Marvel egyik legerősebb alakja legyen, és az azonos körülmények között élő 3 fiúból legalább kettőnek legyen egy ilyen figurája.
Ha te is legalább egyszer kérted a szüleidet, hogy vegyenek neked kicsit G. I. Joe-t, akkor kétszer is gondold meg, mielőtt sztori nélkül hagyod az olvasóid!
Ami még érdekelhet
